MÉDIA ÉS DIGITÁLIS PEDAGÓGIA SZAKÉRTÉS

AZ ONLINE OLVASHATÓ CIKKEIM ÉS TANULMÁNYAIM

Válogatás

HARARI PLETYKÁJA ÉS AZ OKTATÁS SZÁGULDÓ ŰRHAJÓJA

E-nyelv.hu 2020

Az egyre csak fejlődő és újabb funkciókkal felruházott infokommunikációs eszközöket és digitális tartalmakat olyan hirtelen kezdjük el használni már megjelenésükkor – kísérleti jelleggel, menet közben – az oktatásban, folyamatosan új, ismeretlen terepek felé haladva, mintha egy szerény sebességgel közlekedő autó vezetőüléséből egy minden előzetes értesítés nélkül átalakuló, így mindig felderítetlen adottságokkal bíró, ismeretlen űrhajó pilótaülésébe teleportáltunk volna, mely hiperugrásra készül, de közben egy aszterodia raj felé száguld. Nincs időnk megállni és megismerni új eszközünk paramétereit, előnyeit és hátrányait. Hajszoljuk magunkat, de tisztában vagyunk vele, hogy egy kihívásokkal teli kor felé száguldunk. Ráadásul a digitalizáció terén lehagyott minket az élet számtalan területe, a gazdaság, a média, a szórakoztatóipar, újabban pedig a közigazgatás, sőt még az orvostudomány is. Visszamenni, vagy megállni már nem lehet, különben a digitalizáció elhalad az oktatás mellett, ami ugyancsak végzetes lehet, hiszen semmi kétség, a szingularitás utáni világ már teljes mértékben digitális.

SZŰTS ZOLTÁN: A CRITICAL APPROACH TO DIGITAL PEDAGOGY - A HOLISTIC METHODOLOGY IN THE INFORMATION SOCIETY

OPUS ET EDUCATIO: MUNKA ÉS NEVELÉS 6 : 4 pp. 426-434. 2019

In the present, the use of info-communication technology has become a living communication reality that pervades everyday life. The relationship between the learning and teaching process to medialization and digital technology has become increasingly prominent. Since the spread of digital data, and especially the emergence of the World Wide Web, many phenomena and trends and could have been observed regarding the use of ICT in education. Some of these trends have reached on their
peak the plateau of productivity since the 1990s, but more have proven to be merely fad

SZŰTS ZOLTÁN - YOO JINIL: A CHATBOTOK JELENSÉGE, TAXONÓMIÁJA, FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI, ERŐSSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 18 : 2 pp. 41-55. 2018

A chatbotok a 2010-es évek elején jelentek meg tömegesen az üzleti intelligencia specifikus formájaként. A gyakran mesterséges intelligenciával bíró interaktív technológia utat talált az online csevegőprogramok világába, és ma már több csatornán találkozhatnak vele a felhasználók. A chatbotok nem csupán a virtuális asszisztensek részei. De számos szervezet és kormányzat is használja őket weboldalak, applikációk, illetve azonnali üzenetküldő platformok környezetében annak érdekében, hogy termékeiket, ötleteiket, szolgáltatásaikat vagy éppen az általuk fontosnak ítélt témákat promotálják. Tanulmányukban a szerzők vállalkoznak a chatbotok taxonomiájának, a fa struktúrájú és generatív modellek, nyílt és zár rendszerek bemutatására, röviden érintve a mesterséges és érzelmi intelligencia kérdését is. Ugyancsak a tanulmány tárgyát képezi annak prezentálása, hogy a technológia fejlődésével – ami alatt alapvetően a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a natural language understanding magasabb szintre lépését értik – a chatbotok használata is pontosabb, sőt intuitívabb lesz. Néhány sikeresen alkalmazható terület mellett a szerzők végül a technológia kihívásaira és hátrányaira is felhívják a figyelmet.

SZŰTS ZOLTÁN: IRODALMI NOBEL-DÍJAS MESTERSÉGES INTELLIGENCIA? : A GÉPVERSEKTŐL A BIG DATA RÖVID TÖRTÉNETEKIG.

In: A humán tudományok és a gépi intelligencia. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018, pp. 184-194.

Munkánkban arra keressük a választ, hogy a mind fejlettebb mesterséges intelligencia, és a hozzá szorosan kapcsolódó Big Data módszere segítségével írott irodalmi szövegek milyen esztétikai értékeket, jelentéseket hordoznak, másrészt pedig befogadói stratégiákat kívánnak.

SZŰTS ZOLTÁN: AZ ONLINE MÉDIA TÖRTÉNETE, TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS HATÁSAI AZ ARPANET LÉTREHOZÁSÁTÓL (1969) A MILLENIUMIG (2000).

KORUNK (KOLOZSVÁR) 3 pp. 2017, 93-110.

Tanulmányunk széles skálán vizsgálja az online tartalomszolgáltatás történetét és kulcsfontosságú stációit, horizontja számos, a témával kapcsolatos jelenségre kiterjed. Ide tartoznak többek között a „hagyományos” újságírói tevékenység online reprezentációi – weboldalai –, illetve az eredetileg már online környezetben létrejött, nyomtatott elõzmény nélküli hírportálok. Hasonlóképpen ide sorolhatók a hagyományos médiatérben korábban domináns televíziók és rádiók weboldalai, illetve streamjei, de a vizsgálat nem lenne teljes az új online médiaformák nélkül, különösen a blogok kerülnek figyelmünk központjába. Munkánk során az online média definíciós kísérletei után elõször kronologikusan vesszük sorra a jelenségeket, és ahol lehetõség van rá – anélkül, hogy megszakadna a narráció folyama – azok társadalomra és kultúrára gyakorolt hatásait is bemutatjuk.

SZŰTS ZOLTÁN: HÍRADATBÁZISOK ÉS MÉDIATARTALMAK ELEMZÉSE BIG DATA HASZNÁLATÁVAL

JEL-KÉP: KOMMUNIKÁCIÓ KÖZVÉLEMÉNY MÉDIA : 1 pp. 2017, 23-46.

A Big Data terminus az olyan nagy és bonyolult adathalmazokra vonatkozik, amelyek nem kezelhetők a hagyományos adatfeldolgozó és tartalomelemző eljárásokkal. Tanulmányunk azt mutatja be, hogy fejlett Big Data elemző módszerek képesek értékes információkat kinyerni a média hírek és a közösségi media üzenetek végtelen folyamából, és e módszerek használatával a társadalmi, gazdasági, kulturális folyamatok kutatói rejtett összefüggésekre találhatnak és értékes ismereteket gyűjthetnek. Tanulmányunkban először a globális konfliktusoknak a GDELT (Global Database of Events, Language, and Tone) adatbázison végzett elemzését vesszük szemügyre, majd a Google Trends and News rendszerét vizsgáljuk, végül a Twitter feltöltések Sentiment Viz rendszerrel történő elemzését mutatjuk be. A tanulmány az online Big Data elemzésekkel kapcsolatos kihivások és kérdések rövid áttekintésével zárul.