top of page
digitalis_pedagogia_800-1131.jpg

A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA ELMÉLETE

Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020.

A kötet a digitalizáció és a hálózati lét természetéből fakadó pedagógiai kérdéseket az online kommunikáció és média kérdéseivel strukturális összefüggésben jeleníti meg. A mű célja a pedagógiai gyakorlattal szerves egészet alkotó elméleti keretrendszer megalkotása, amely közös nevelés-, illetve média- és kommunikációtudományi elveken alapszik.

Online borító.JPG

ONLINE

Wolter Kluwer, Budapest, 2018

E kötet az internetes kommunikáció és média történetének, elméletének és jelenségeinek elbeszélésére vállalkozik. A témát összefüggő narratívaként kezeli, miközben a vezérfonál szerepét az új kommunikációs és médiaformák kronológiai felbukkanása tölti be. A munkának nem célja egyetlen elméleti irányzat elkötelezett követése sem, sokkal inkább az internetes média és kommunikáció jelenségkörének tág spektrumú feltérképezése. A jelentős elméleti megalapozottságú, tetemes hivatkozás- és jegyzetanyaggal ellátott kötetben a szerző a kutatói és egyetemi oktatói tapasztalatát felhasználva mindazon jelenségeket tárgyalja, melyek gyökeres változást hoztak az elmúlt évtizedekben.

Bor%C3%ADt%C3%B3_nyomdai_edited.jpg

A VILÁGHÁLÓ METAFORÁI

Osiris Kiadó, Budapest, 2013

E-könyv, blog, remix, virtuális múzeum, torrent - néhány kiemelten tárgyalt téma kötetünkből, mely egy új, eddig kevésbé feltérképezett komplex jelenséget, az online művészetet mutatja be. Szűts Zoltán irodalomtörténész, médiakutató a világháló globális természetéből fakadóan nemcsak a magyar online művészetről ír, hanem olyan széles kitekintést ad, mely segít megérteni a mémekkel és linkekkel átszőtt világháló természetét

A világháló metaforái című könyvről írták

Nehéz a recenzens dolga, amikor kénytelen úgy kezdeni írását, hogy a vizsgált opuszra nem lehet mást mondani, mint hogy hiánypótló. Mit lehet ezt követően írni még – hiszen az olvasónak, a téma iránt érdeklődőnek nincs más dolga, mint sürgősen beszerezni a szóban forgó kötetet, és azonnal elmerülni benne.

Dragon Zoltán: Hipertexttől az augmentált valóságig. APERTÚRA, 2013.

Mindent összevetve tehát Szûts Zoltán munkája a vizsgált új jelenségek leírásában figyelemreméltó tudományos teljesítmény, az adott szakterület angol és magyar nyelvû irodalmát összefoglaló, s a szintézisen túl a vizsgálódás lehetséges jövõbeni irányait is kijelölõ kézikönyv.

Szénási Zoltán: Műalkotás és esztétikum a világhálón. LITERATURA, 2014

Szűts Zoltán A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe című könyve a magyar könyvpiacon hiánypótló. A szerző több mint kétszáz oldalon keresztül, olvasmányos formában, képekkel demonstrálva mutatja be az online kommunikáció újszerű tendenciáit, amelyek ismeretében minden ember közelebb kerülhet az emberiség harmincezer éves kultúrájához.

Érezhető, hogy a szerző járatos a felsőoktatás világában, így a könyv, amelyben évtizedes oktatói tapasztalat csapódik le, nemcsak a média- és kommunikáció vagy a könyvtár- és informatika szakos képzésekben lehet alapmű, hanem kiválóan használható más kurzusokon is.

Csordás Hédi Virág: Művészet 2.0. Szűts Zoltán: A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe. IRODALOMISMERET, 2014.

Takács Róbert Szûts Zoltán A világháló metaforái. Bevezetés az új média mûvészetébe címû könyvérôl. MÉDIAKUTATÓ, 2014.

Veľkou prednosťou knihy je jej prístupný jazyk, uvoľnené narábanie s terminológiou, ktorá podobne ako v slovenskom prostredí ešte nie je ustálená. Autor celkom nekonzervatívne prenáša do textu anglické termíny a voľne ich strieda s maďarskými výrazmi, ak sú prirodzené a nenarúšajú výklad. Pedagogický talent využil aj na vhodné „dávkovanie“ informácií.

Összességében Szűts Zoltán könyve hiánypótló tudományos munka, melyben a témát az interdiszciplináris jellegéből adódóan több aspektusból is nagyon jól tárgyalja. Kiemelkedő körültekintéssel és pontossággal mutatja be a választott tudományhoz kapcsolódó új területeket, megismertetve az olvasót a világháló olyan eldugott szeleteivel, mint például a gépvers vagy a cyberpunk, melyekről igen ritkán szól diskurzus a témával foglalkozó oktatás keretein kívül.

Magová Gabriella: A világháló metaforái.: Bevezetés az új média művészetébe. WORLD LITERATURE STUDIES, 2014.

Molnár György: Az újmédiáról felsőfokon. ISKOLAKULTÚRA: PEDAGÓGUSOK SZAKMAI-TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA, 2014.

A bevezetés célkitűzésének köszönhetően szerencsésen elmaradnak az idegen szavakkal zsúfolt akadémikus mondatszörnyetegek, viszont a tartalom betekintést ad a kurrens tudományos kutatások fő irányai mellett az eddig valószínűleg csak kevesek számára ismert online művészeti törekvések motívumaiba is, a nemlineáris elbeszélési szerkezetektől a szerző mibenlétének boncolgatásán keresztül a globális digitális könyvtárakig. A tény, hogy a szerző magyar, végre nem a peremhelyzet, hanem inkább a különlegesség érzetét erősítheti meg az olvasóban,

A könyv részben történeti – kronologikus fejlődési – ívet mutat be, részben irodalomtudományos témák köré szerveződik. Szerencsés módon elemzésébe az új média vizuális művészete, a virtuális múzeumok és galériák, a valós térre vetített virtuális rétegek és a videojátékok is beépülnek, meglehetősen korszerű képet alkotva arról, miként változott az elmúlt cirka húsz évben a valóságérzékelésünk, és miként változtak meg befogadói attitűdjeink... Fontos munka, melyet érdemes lenne bővíteni, akár más szerzők mint „kommentelők” által

Tófalvy Tamás: Szellem a hálóban. MAGYAR NARANCS. 2013.

Képes Gábor: Nyomtatott világháló. SZÉPIRODALMI FIGYELŐ. 2014.

unnamed.png
10648e346568c40ffa1717407ee70607_1920.jp
0214ae1688073696ac2f8d2c2c0ba91b_1920.jp
2422eaa3395b782c48b6b3f5112d9f40_1920.jp
unnamed.jpg

Az Online című könyvről írták

Mindezek fényében azonban az Online egy elismerésre méltó összefoglalót nyújt az internet, és társadalmi hatásainak eddigi történetéről. A kézikönyv nyelvezete, felépítése, tartalmi sokszínűsége rendkívül jól használhatóvá teszi a felsőoktatásban az információs társadalom, illetve az újmédia kérdéseivel kapcsolatos kurzusok számára. Ugyanakkor bárki, aki érdeklődik az online kommunikáció története és jelenségei, az IKT társadalmi beágyazottságának, hatásainak kérdései iránt, haszonnal forgathatja.

A szerző, Szűts Zoltán, posztmodern polihisztor, reneszánsz 2.0 ember, a digitális bölcsész archetípusa, humán műveltségű és észjárású tanárember, aki ugyanakkor valószínűleg otthonosan mozog a mérnökök között is. Kutatóként fegyelmezett és alapos, jó arányérzékkel, a tárgyát épp a megfelelő távolságban megszemlélni és megmutatni képes demonstrátor. Gördülékenyen ír, a szakkifejezéseket csak mértéktartóan és adekvátan használja, így ez a szakmunka bárki által könnyedén olvasható.

Mátyus Imre: Königsberg hídjaitól az okos városokig. Apertúra, 2019.

Mihalik Judit: Offline: Online. Élet és Irodalom, 2019.

Egy kézikönyvnek nem feltétlenül az a feladata, hogy mindenről kimerítően és részletesen tárgyaljon, hanem hogy kiindulópont legyen, alapvető fogalmakat tisztázzon, felhívja a figyelemet a folyamatokra, kérdéseket és dillemákat vessek fel az olvasóban, illetve elirányítsa további, részletesebb szakirodalmak felé. Szűts Zoltán könyve ezt a szerepet és feladatát egyértelműen és kimerítően betölti, így az internetes kommunikáció és médiakutatás szakirodalmának alapmunkájává válhat haamrosan.

A könyv a maga területén hiánypótló, hiszen – a szerző célkitűzése szerint – szintetizálja mindazt, amit az internet világáról, a digitális kommunikációról, a poszt-Gutenberg-galaxisról tudunk. Részletesen ismerteti annak az átalakulásnak a kulcselemeit, ami az írásbeliség, „könyvbeliség”, illetve a tévé és rádió hagyományos tömegmédium-világától a digitális, hálózati univerzumig vezetett (korszakváltás?), majd felvillantja az új kulturális formáció jövőbeli alakulásának prognosztizálható, illetve lehetségesnek tűnő irányait is.

Soós Eszter Petronella: Egy kézikönyv kiindulópontnak, 168 Óra, 2019. 05. 31.

Forgó Sándor - Komenczi Bertalan - Kultúra és változás a hálózati világban – online inspirációk / offline reflexiók, Könyv és Nevelés 2019.

Szűts Zoltán Online című könyve egyetemi oktatók és hallgatók, illetve érdeklődők számára is ajánlott. A munka amellett, hogy szakmailag precíz, részletes alfejezetre bontásával előzékeny az olvasóval szemben. Nem bűvészkedik a szakzsargonnal, hanem tudatosan, a célnak megfelelően használja azt, miközben a munka rendkívül olvasmányos.

Aligha kockázatos azonban a kijelentés, hogy Szűts Zoltán átfogó munkája egyértelműen pozitív fogadtatásra számíthat, és hamarosan a honi tudományos diskurzus egyik gyakran hivatkozott alapművévé válik, melyet kézi-és tankönyvként haszonnal forgathatnak a szakértők és diákok épp úgy, mint a világháló egyes jelenségeire kíváncsi "felhasználók".

Beke Ottó – Samu János: Az internetes kommunikáció és média új kézikönyve, Információs Társadalom, 2018.

Gerencsér Péter: A hálózat nagy narratívája. BUKSZ, 2019.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy nem kis munkával valódi kézikönyv/tankönyv született, amely szól az online kommunikáció és média témája iránt általában érdeklődnek, és az egyetemi hallgatóknak, akik útmutatót keresnek kutatásaikhoz, szakdolgozatuk megírásához

Az „Online” kézikönyv olyan apparátus, kétkezi szerszámosláda, amelynek segítségével reparálhatjuk tudásunkat a virtuális világ és a reális mindennapok között felugró kihívások leküzdésében, mértéktartó kezelésében

Sipos Balázs: Bevezetés az internetes kommunikációba. Médiakutató, 2019.

Kerekes Pál: Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2019.

Az Online nagyszabású kötet, amely valamennyi fontos témakörre kitér egy tankönyv kereteihez mérten, sőt, talán azon túl is. Különböző társadalomtudományi szakon tanuló hallgatók, tanárok, de akár a kérdéskör iránt pusztán érdeklődők számára egyaránt remek segédlet, amellyel elmélyíthetik ismereteiket a digitális világ kialakulásáról és annak teljességében feltérképezetlen következményeiről.

Az egyetemi előadások kapcsán érdemes mérlegelni, hogy a könyvtárosképzésben miként hasznosítható Szűts Zoltán könyve. A számítógép/hálózatok órára a könyv minden bizonnyal előkelő helyen lesz a kötelező olvasmányok listáján, de egyes részei az internetes tájékoztatás, az információs rendszerek, az intelligens webes alkalmazások, a tudásbázisok, szakértői rendszerek, de akár az adatbázis-kezelés órákon is helyet kaphatnak az olvasmánylistán. A hallgatók minden bizonnyal szeretni fogják ezt a könyvet könnyed, olvasmányos stílusa és a megértést segítő történetek, sztorik sora miatt is.

Varga Bence. Időrendben egy időrend nélküli világban: Szűts Zoltán jelentős vállalása: bemutatja a digitális univerzumot.  Magyar Hírlap 2019. 07. 18.

Tóth Máté: Online. Az internetes kommunikáció és a média története, elmélete, jelenségei. Könyvtári Figyelő, 2019

Az imponáló mennyiségű tudáselem felsorakoztatása mellett a kötet egyik nagy erénye, hogy elfogulatlan tárgyilagossággal mutatja be az online lét által előidézett társadalmi-kulturális változásokat, valamint annak – akár pozitívnak, akár negatívnak minősíthető – hatásait. Szűts Zoltánnak sikerült a maga elé kitűzött célt elérnie: a magyar nyelvű kommunikáció- és médiatudomány területén hiánypótló, összefoglaló munkát tett le az asztalra, amely nemcsak a téma iránt érdeklődők számára jelent értékes támpontot az internet jelenségei közötti eligazodásban, de az egyetemi oktatás számára is kiváló segítséget jelent.

Ahogy az online kommunikáció és média a hypertext, az elágazásokra építő információszerzés és -átadás elvét érvényesíti, a könyv is sok esetben töri meg saját kronológiáját, és a tudománytörténetet és elméletet közreadó történetmondás a mellékutakat beiktató, szétágazó diszkurzív teret épít ki magának. A másfél évtizedes kutatómunka eredményeként előállt könyv anyaga félezer oldalnyi terjedelmű, egyszerre egyetemi tankönyv és kézikönyv, valamint a témában ezután indított kutatások bázisa kíván lenni.

Tószegi Zsuzsanna: Kézikönyv az internetes kommunikáció és média komplex világáról. Magyar Tudomány, 2019.

Jablonczay Tímea: Szűts Zoltán: Online. Helikon, 2019.

Fél évszázad történetét leírni ötszáz oldal terjedelemben nagy kihívás, főleg akkor, ha az infokommunikáció szerteágazó fejlődését és hatását akarjuk summázni. Szűts könyve mégis megvalósítja a lehetetlennek tűnő feladatot, kiváló szerkesztéssel, a fókusz szem elől tévesztése nélkül és mértéktartó elbeszélő móddal az olvasónak nem lesz hiányérzete a könyv végén. A

In terms of the content of the work/volume/book, Online deals with one of the important phenomenon history of the latest century, and in terms of its type or genre it diverts from those mentioned above; it mainly offers orientation or intellectual impulses for the reader by providing, often wiki-like, descriptions of thoughts connected to some interrelations and associative titles or, and this proved more interesting for me, essayistic reflections and the introduction and elaboration of the author’s opinion.

Csordás Hédi Virág: Az ARPA-NETTŐL egy utópisztikus jövőig. Jel-Kép, 2019.

András Benedek: Zoltán Szűts: Online. Opus et Educatio, 2019.

f6f098d2e540b065c669bdafb533ba46_1920.jp
infonia.jpg
0a0e61f36d1548094343949e1881f895_1920.jp
helikon.png
matud_cover.png
unnamed (1).jpg

Beszélgetések az internetes kommunikáció és média témájában

  • Kossuth Rádió

  • Klubrádió

  • HírTV

  • Bónum TV

  • Rádió Bézs

  • Katolikus Rádió

  • Karc Rádió

  • Demokrata

  • Mandiner

  • BME.hu

  • Pátria Rádió

  • TV2

  • Líceum TV

TÉVÉ INTERJÚK

IMG-20577b7df8694e49909336293575501b-V.j

OLVASMÁNYOS ÚTMUTATÓ AZ INTERNETHEZ

2019. február 4. M1 és Kossuth Rádió

bottom of page